Trónok Hangja

Csak a rend kedvéért: A bejegyzés spoilereket tartalmaz. ;)
Nem tudom hogy közületek hányan nézik a Trónok Harcát, de én két éve találtam rá, mivel az osztálytársaim állandóan erről beszéltek, sőt a nővérem is unszolt, megnéztem. Nekem nem az akció-, vagy szexjelenetek tetszenek a legjobban, hanem a politikai mondanivalója. Az, hogy néha burkoltan, de gyakran az arcodba köpi a mai társadalmi problémáinkat. Sokan mondták az ötödik évadra hogy gyenge, és nem történik semmi, pedig szerintem pont az évad elején történtek a nagy dolgok. Gondolok itt például Kisujj nagyszerű játékára, vagy éppen a pók szövögetésére.(Őszintén, mibe hogy ha nagyon akarta volna, megmenti Tyriont Jorahtól...) És még ott van a mostani egyik kedvenc karakter, Olenna, aki jön, lát, mindenkinek megmondja a tutit, és úgy csavarja a helyzeteket, ahogy neki tetszik. 
Az csak a show része hogy Stannis feláldozza a lányát, több főszereplő meghal. Amikor jöttek a mások, akkor sem a csatajelenet volt a lényeg, hanem a csönd. Mennyivel hatásosabb a néző számára a csönd, amikor ezer meg ezer embernek kéne nyüzsögnie.... Deanerys szála is érdekes, talán az övé a legérdekesebb. Dany egy tinédzser, akinek a felnőttek játékát kell játszania, úgy hogy a hatalom az ő kezében van. És igen, szerintem ő lesz a megfelelő szörnyeteg Westeros irányítására, csak még egy kicsit nőnie kell a feladathoz. 
A szereplőkről még annyit hogy itt nincs rossz és jó. Mindenki a saját maga szerinti jó érdekében cslekszik. Csak mindenkinek más számít jónak. 
Ez a sorozat a szívemhez nőtt, mivel mindig van valami amit lehet benne boncolgatni. Egy egyszerű dialóguson néha napokig rágódom.... És van MÉG valami. Beleszerelmesedtem az zenéjébe. De most tényleg, ki tudott így eladni komoly zenét a 21. században mint a Trónok Harca? Én amúgy is szerettem a klasszikusokat, van hogy napokig csak azt hallgatok, de a Trónok Harca soundtrackokat már mind széthallgattam, kivéve az 5. évadot. A mai (záró) részben olyan gyönyörű volt a zene (alul linkelem) hogy nem azért hatódtam meg mert Jon meghalt, hanem azért, mert bevágták az egyik legszebb hegedűszólót amit életemben (eddig) hallottam. 
A komolyzenei imádatomat majd egyszer még megírom, de mára ennyi elég lesz. Így is látszik, hogy a fejem össze vissza van, csapongok ide-oda. :)


Ui. Szurkoljatok csütörtökön, középszóbeli is comeing. :)