Nyomkodom a gombokat, mint a mérgezett egér, nyomkodom őket, és dülöngélek mint egy szépen játszó zongorista. Én is olyan szép szavakat adok ki magamból mint ők, a dallamot? Vagy egyszerűen már csak ez éltet? Nem tudom abbahagyni, éjjel háromkor már csak a gombnyomogatás maradt nekem. Már nincsenek gondolataim, nem vagyok fáradt, nem érzek semmit. Csak a betűket látom magam előtt, és nyomkodom őket. Ha benyitna most valaki, nem néznék fel rá, csak leírnám. Csak folytatnám a gombnyomogatást, mert nekem kell, mert már megy, mert már mindegy, mert már nem értek semmit, mert már nem tudom hogy mi lesz holnap, mert lesz egyáltalán holnap? Ez egy szöveg vagy csak valami irka firka? Már az is rossz ha megállok, hogy mit írjak. Mért nem tudom abbahagyni? Mért kell nekem irogatni? Várom hogy elmúljon, de mikor nem írok, hiányzol. Igen te z betű vagy te b betű esetleg te is a betű. Mert ti az én ködös látásom és írásom mögött ott vagytok, és megértetek, megfogalmazzátok amit most érzek. EZT: a semmit és mégis mindent. Ha most gondolkodnom kéne, nem menne. Bár ki tudja. Milyen téma legyen ma feldobva? Szerelem? Az nekem nem nagyon megy... a Barátság? Mostanában már nem tudom mit várjak a barátoktól....  Nem jó ez így.... valami egyszerűbb téma kell. Valami amit kivesézhetek. De mi legyen az? A cola mellettem vagy esetleg a dülöngélésem? Vagy a szerenád amin napok óta kattogok? Hát nem túl pattogós. A bolondballagás? Vagy netán az érettségi? tudjátok mi a legfurább? Egyáltalán nem vélek tőle. Mert mért is kéne? Hát már nem érdekel, ez se, semmi, a társadalom ismeretet szeretném befejezni, de túl fáradt vagyok, hogy gondolkodjak, ezért mindjárt lefekszek, de rossz az ujjaimnak ha abbahagyom az írást, ezért jön egyik szó a másik után, ezért dülöngélek mint egy félnótás. Ezért vannak ezek a rém rímek.. Egyáltalán írok ilyet? Még leírom ami eszembe jut, hátha holnap nagyot tudok rajta derülni. Hát ez értelmes lesz... Kérlek nézzétek el, és örüljetek (velem együtt) hogy mindezt nem az érettségibe írtam bele, hanem ide :D