Éreztétek már azt, hogy máshogy éreztek? Amikor megiszol egy pohár vizet ugyanabból a csapból mint szoktatok, de ma valahogy másmilyen íze van... Amikor reggel felkelsz, de nem ugyanazzal a habitussal mit egy másik napon. Amikor ülsz matek kis érettségin és nem érzel semmit. Sem izgulást, sem érdektelenséget. Csak, semmit. Azt hiszem ez egy ilyen nap volt. Minden amit valahogy láttam/ízleltem/éreztem megváltozott egy kicsit. Tudom hogy holnapra minden vissza fog menni a helyére, de addig  kiélvezem azt, hogy máshogy fogadok be dolgokat. Például nem húzom fel magam idegesítő embereken, vagy teljesen más íze van a víznek. Amúgy semleges lenne, de ma... ma volt ÍZE. Nem tudnám mihez hasonlítani, csak önmagához, de mégis más volt. Mint a reggel. Olyan mintha egy másik világban ébrednél fel, teljesen  más helyen. Nem rossz vagy jó értelemben, csak másként. Lehet hogy álmomban egy másik helyen jártam ahol mindez nem számított, és azért érzem mindezt? Nem tudom. De azt igen, hogy volt már velem ilyen. Egyszer amikor három éve költöztünk épp hazafelé tartottama németórámról, és abban a sétában már nem az volt hogy az új házba megyek, hanem haza.  Azt hiszem ilyesmit éreztem ma is. Amikor minden marad a régiben a világ forog tovább, de benned megváltozik valami véglegesen, és utána nem is érted, hogy gondolhattad másképp. Érdekes.
És ha már az érdekes szónál tartok, egy hónapja álmodtam körülbelül. persze nem csak akkor, de akkor rémálmom volt, és ha rémálmom van, általában rájövök álmomban hogy álmodok, azonnal felébredek. Most kivételesen viszont más volt a helyzet. Álmomban azon gondolkodtam hogy ez egyáltalán nem logikus, és rájöttem hogy álmodok. Amint rájöttem, elkezdtem azon agyalni, ha álmodok, akkor bármit megtehetek. Így magam elé képzeltem egy sünt....ÉS ott volt! Aztán mondtam magamnak, hogy tudok repülni is, és tudtam! Olyan más volt. Mintha álmomban egy másik világba kerülnék, és ott bármit megtehetek, bármi lehetek. Ez az én országom. Firamed.